Nálunk is elérkezett ez a pillanat: megjelentek a fügeszezon első termései. 🌿💚

Talán azért is örülök nekik ennyire, mert a fügebokrunkat egész évben figyelem. Tavasszal megjelennek az első levelek, utána szépen fejlődnek az apró termések, nyár végére pedig végre elkezdenek puhulni és érni. Ilyenkor már szinte naponta érdemes körbejárni a bokrot, mert ami egyik este még kemény, abból néhány meleg, napos nap után gyönyörűen érett gyümölcs lehet.

És ha egyszer igazán beindul a fügeszezon, könnyen felmerül a kérdés:

Mit lehet kezdeni ennyi fügével?

Elkezdtem utánanézni, és kiderült, hogy sokkal-sokkal több mindent, mint korábban gondoltam.

A friss gyümölcs mellett lekvár, szörp, sütemény, chutney, aszalt füge, kompót és különféle sós ételek is készülhetnek belőle. Sőt, még a fügefa leveleit sem feltétlenül kell csak a fán csodálni, mert megfelelően előkészítve a konyhában is használják őket.

Először azért együk frissen!

A kertből frissen leszedett, teljesen érett füge szerintem az egyik legegyszerűbb és legjobb módja annak, hogy élvezzük ezt a gyümölcsöt.

A füge akkor a legfinomabb, amikor már puha, édes és szinte mézes állagú. Érdemes hagyni, hogy a fán érjen be, mert leszedés után már nem úgy érik tovább, mint például egy banán vagy paradicsom.

Egy friss füge önmagában is desszert.

De nagyon finom natúr joghurttal, zabkásával, dióval, mandulával, mézzel vagy sajttal is. Egy kis kecskesajt, dió, füge és néhány csepp méz például már önmagában olyan kombináció, amit akár vendégváró falatként is el tudok képzelni.

A füge ráadásul különösen jól működik édes és sós ízek találkozásánál is: salátákban, sajtok mellett, sonkával, húsételekben, pizzán vagy focaccián is használják.

Fügeszörp – ezt biztosan szeretném kipróbálni

Mivel nálunk a kertben a szörpkészítés amúgy is visszatérő program, természetesen a füge kapcsán is rögtön ez jutott eszembe.

A friss fügét össze lehet főzni vízzel, majd leszűrni, és a levéből cukorral, citrommal egy sűrűbb fügeszirupot vagy fügeszörpöt készíteni.

Én valószínűleg citrommal készíteném, mert a füge nagyon édes, lágy ízéhez kifejezetten jól áll egy kevés savasság. Fűszerként pedig el tudom képzelni fahéjjal, vaníliával, gyömbérrel, rozmaringgal vagy akár egy kevés levendulával is.

A sűrűbb fügeszirup nemcsak vízzel hígítva lehet érdekes. Palacsintára, gofrira, joghurtra, zabkására, fagylaltra vagy süteményre csorgatva is használható.

Nálunk biztosan lesz vele kísérletezés.

Fügelekvár – az egyik legegyszerűbb klasszikus

Ha sok füge érik egyszerre, természetesen a lekvár az egyik első lehetőség.

A füge önmagában is nagyon édes, ezért én nem feltétlenül szeretném agyoncukrozni. Inkább a gyümölcs ízét hagynám érvényesülni, egy kevés citrommal.

A klasszikus változat mellett rengeteg kombinációt el tudok képzelni: füge–citrom, füge–vanília, füge–fahéj, füge–gyömbér, füge–narancs, füge–rozmaring vagy akár füge–dió lekvárt is.

Egy fontos dologra viszont érdemes figyelni. A füge alacsony savtartalmú gyümölcs, ezért ha nem egyszerűen hűtőben tartandó lekvárt készítünk, hanem hosszabb időre, kamrába szeretnénk eltenni, érdemes bevizsgált, biztonságos befőzési receptet követni. Az Oregon State University tartósítási útmutatója például külön felhívja a figyelmet a citromlé, ecet vagy citromsav megfelelő használatára.

Aszalt füge – télire eltenni a nyár ízét

Ez az egyik módszer, amit különösen szeretek, mert nincs szükség arra, hogy mindenből lekvár készüljön.

A teljesen érett fügéket meg lehet aszalni egészben, félbevágva vagy nagyobb gyümölcs esetén negyedelve is.

Aszalógépben természetesen a legegyszerűbb, de megfelelően alacsony hőmérsékleten sütőben is próbálkozhatunk vele.

Akkor jó, amikor a füge már rugalmas, bőrszerű állagú, és belül sem maradt benne nedves rész. Érdekesség, hogy szakmai tartósítási útmutató szerint a fügének aszalás előtt nincs szüksége külön előkezelésre.

Az aszalt füge télen mehet zabkásába, müzlibe, kenyérbe, süteménybe, gyümölcskenyérbe vagy dióval-mogyoróval házi energiagolyóba.

Apróra vágva sajtok mellé is fantasztikus.

Fügesütemény – amikor már a kert adja a desszertet

Természetesen sütemény nélkül nálam nem lenne teljes a történet.

A friss füge gyönyörűen mutat egy egyszerű kevert sütemény tetején. Egy vaníliás vagy mandulás tésztára félbevágott fügéket lehet tenni, és sütés közben a gyümölcs még lágyabbá, édesebbé válik.

Nagyon jól illik hozzá a dió, mandula, mogyoró, fahéj, méz és vanília.

Készülhet belőle fügés pite, galette, mandulás fügetorta, fordított fügesütemény, muffin, sajttorta vagy akár fügés-diós kenyér is.

A friss és az aszalt füge egyaránt remekül használható süteményekben.

Fügechutney – valami teljesen más

Ezt azoknak ajánlanám, akik szeretik az édes-savanykás, fűszeres ízeket.

A chutney lényegében egy sűrű, fűszeres gyümölcsös mártás. Friss fügéből például alma, hagyma, almaecet, kevés barna cukor és mazsola hozzáadásával készíthető.

Sajt mellé szerintem fantasztikus lehet, de sült húsokhoz és szendvicsekhez is használható.

Találtam olyan receptet is, ahol a friss fügét almával, hagymával, mazsolával és almaecettel főzik sűrű, lekvárszerű chutney-vá.

Ez nálam mindenképpen felkerült a kipróbálandó receptek listájára.

És még mindig nincs vége

Minél jobban beleástam magam a témába, annál több lehetőséget találtam.

Fügéből készíthetünk például kompótot, gyümölcspürét, fügés szószt húsokhoz és sajtokhoz, balzsamecetes fügét, grillezett vagy sült fügét, fügés pizzát, focacciát, salátát, fügés kenyérfeltétet, gyümölcsbőrt, süteménytölteléket, fügés sajtkrémet, dióval töltött sült fügét vagy akár fagyasztott fügepürét.

A nagyon érett, szinte már széteső gyümölcsöt sem feltétlenül kell kidobni. Pirítósra kenve, olívaolajjal, kevés sóval és fűszerekkel még sós reggeli vagy előétel is készülhet belőle.

Fagyasztani is lehet!

Ha egyszerre túl sok füge érik, ez az egyik legegyszerűbb megoldás.

A megmosott, teljesen érett gyümölcsöt egészben vagy félbevágva is lehet fagyasztani. Én először egy tálcára helyezném őket úgy, hogy ne érjenek egymáshoz, megfagyasztanám, majd utána tenném zacskóba vagy dobozba.

Így nem egyetlen nagy fagyott tömb lesz belőlük.

A gyors, egyenkénti fagyasztást szakmai tartósítási útmutatók is ajánlják.

A fagyasztott füge később tökéletes lehet turmixba, szószba, lekvárba vagy süteménybe.

És most jön az igazán érdekes rész: a füge levele

Bevallom, amikor elkezdtem jobban utánanézni a témának, engem ez lepett meg a legjobban.

A fügelevelet is használják a konyhában.

A leveleknek egészen különleges illatuk van. A kulináris leírásokban gyakran kókuszos, vaníliás, mandulás, enyhén zöld aromához hasonlítják. Pirítva, szárítva vagy folyadékba áztatva ez az illat még érdekesebbé válhat.

Tehát egy fügefánál tulajdonképpen nem csak a gyümölcsben érdemes gondolkodni.

Fügelevélből tea

A fügelevélből több országban készítenek teát.

A levelet megszárítják, majd teaként forrázzák. A fügelevélhez számos hagyományos egészségügyi állítás is kapcsolódik, de ezekkel én óvatos lennék. Vannak már kisebb humán vizsgálatok is fügelevélteával kapcsolatban, ugyanakkor ezek még nem jelentenek általánosan bizonyított gyógyhatást.

Éppen ezért én elsősorban érdekes növényi teaként és konyhai alapanyagként tekintenék rá, nem gyógyszerként.

Fügelevél-szirup

Ez különösen felkeltette az érdeklődésemet.

A levél aromáját cukorszirupba lehet áztatni, így egy egészen különleges, enyhén kókuszos-vaníliás ízvilágú szirup készülhet.

Ezt aztán fagylalthoz, desszertekhez, limonádéhoz, kávéhoz vagy süteményekhez lehet használni.

Lehet, hogy nálunk a következő kísérlet már nem is fügeszörp, hanem fügelevél-szirup lesz.

Fügeleveles fagylalt

Igen, még ilyen is van.

A leveleket tejbe vagy tejszínbe áztatva az aromájuk átkerül a folyadékba, ebből pedig fagylalt, puding vagy más krémes desszert készíthető.

Külföldi éttermekben fügelevélből fagylaltot, pudingszerű krémeket, szószokat és más desszerteket is készítenek.

Ezt egészen biztosan kipróbálom egyszer.

Fügelevéllel ízesített rizs

A levelet nem feltétlenül kell megenni ahhoz, hogy használjuk.

Rizzsel együtt főzve vagy párolva az aromája átjárhatja az ételt. Ugyanez az elv működik akkor is, amikor más aromás leveleket használunk főzéshez.

Hal fügelevélben

Talán ez az egyik legérdekesebb sós felhasználási mód.

A halat fügelevélbe lehet csomagolni, majd sütőben vagy grillen elkészíteni. A levél közben megvédi az ételt, és finom aromát ad neki.

A fügelevélbe csomagolt halnak régi mediterrán hagyományai vannak, és ma is készítenek például fügelevélben sült lazacot.

A levelet meg is lehet pirítani

A tiszta leveleket enyhén megpirítva még intenzívebbé válhat az illatuk.

A pirított, megszárított leveleket egyes szakácsok finom porrá őrlik, és nagyon kis mennyiségben desszertek vagy más ételek aromásítására használják.

Ez már tényleg az a fajta kerti kísérletezés, amit nagyon szeretek.

Egy fontos dolog a fügelevéllel kapcsolatban

A fügefa tejnedvével érdemes óvatosan bánni.

A levélből és a szárból kifolyó fehéres nedv bizonyos embereknél irritálhatja a bőrt, és napsütéssel együtt úgynevezett fitofotodermatitiszt, akár hólyagos, égésszerű bőrreakciót is okozhat. Ilyen eseteket orvosi szakirodalomban is dokumentáltak.

Ezért levelek szedésekor én inkább kesztyűt használok, a leveleket pedig alaposan megmosom. A tejnedves kézzel pedig különösen nem érdemes rögtön napra menni.

Konyhai felhasználásra természetesen csak egészséges, tiszta, permetezőszerrel nem kezelt növény levelét érdemes választani.

Egy fügebokor tehát sokkal többet ad, mint gondolnánk

Amikor néhány éve elkezdtem komolyabban foglalkozni a kert növényeivel, még én sem gondoltam volna, hogy egyetlen növény körül ennyi lehetőség nyílhat.

Friss gyümölcs.

Lekvár.

Szörp.

Aszalvány.

Sütemény.

Chutney.

Fagyasztott füge.

Sós ételek.

És még maga a levél is.

Pont ezt szeretem a kertben.

Hogy mindig van valami új, amit meg lehet tanulni.

Nemcsak növényeket nevelünk, hanem közben mi magunk is folyamatosan tanulunk róluk.

Most nálunk elkezdődött a fügeszezon, és kíváncsian várom, mennyi termést adnak idén a bokrok. Ha szépen érnek tovább, biztos vagyok benne, hogy az idei szezonban többféle recepttel is kísérletezni fogok.

Elsőként valószínűleg jön a fügeszörp és a fügelekvár, utána pedig nagyon szeretném kipróbálni az aszalást.

De bevallom, a kutatás után a fügelevélből készült szirup és fagylalt is nagyon piszkálja a fantáziámat. 🌿

Úgyhogy lehet, hogy hamarosan erről is beszámolok.

Addig pedig járjuk a kertet, figyeljük az érő terméseket, és próbáljuk minél jobban kihasználni mindazt, amit a természet ad nekünk. 💚

Nálatok terem füge? És ha igen, mit készítetek belőle legszívesebben: lekvárt, süteményt, aszalványt – vagy van valamilyen különleges családi fügereceptetek?

The post A fügeszezon első termései – és mennyi minden készülhet belőlük! appeared first on Szajkó Fakuckó.

Nagyon szeretjük figyelni, ahogy a kertünk lassan, természetesen, a saját ritmusában bővül. A füge különösen kedves számunkra, mert nemcsak finom, hanem mediterrán hangulatot is hoz a kertbe. A tervünk az, hogy a következő időszakban több fügebokrot is ültetünk, méghozzá lehetőség szerint a saját fügénkből szaporítva.

Ehhez az egyik legegyszerűbb és legbiztosabb módszer a bujtás.

Mi az a bujtás?

A bujtás egy régi, természetes növényszaporítási módszer. A lényege, hogy az anyanövény egyik hajlékony, erős ágát lehajtjuk a földre, egy részét betakarjuk földdel, miközben az ág továbbra is kapcsolatban marad az eredeti növénnyel.

Így az ág a föld alatt gyökeret fejleszt, de közben még az anyanövénytől is kap tápanyagot. Ezért a bujtás nagyon jó eséllyel sikerül, főleg olyan növényeknél, mint a füge, amely kifejezetten könnyen gyökeresedik.

Mikor érdemes fügét bujtással szaporítani?

A füge bujtását legjobb tavasszal vagy ősszel elvégezni.

Tavasszal azért jó, mert a növény előtt még ott az egész szezon, hogy gyökeret fejlesszen. Ősszel pedig azért működhet jól, mert a talaj még meleg, a növény pedig lassan nyugalmi állapotba kerül.

Nálunk a Szajkó Fakuckónál ezt úgy tervezzük, hogy amikor találunk egy szép, erős, alsó ágat, akkor azt bujtással próbáljuk tovább szaporítani, hogy később a kert több pontján is legyen saját fügebokrunk.

Milyen ágat válasszunk?

A bujtáshoz olyan fügeágat érdemes választani, amely:

• egészséges,
• erős,
• hajlékony,
• elég hosszú ahhoz, hogy le lehessen hajtani a földre,
• lehetőleg alacsonyan nő a bokron,
• nem beteg, nem sérült, nem gyenge.

A legjobb egy olyan vessző, amelyet könnyen le tudunk hajlítani anélkül, hogy eltörne.

Füge szaporítása bujtással lépésről lépésre

1. Válasszunk ki egy megfelelő ágat

Keressünk a fügebokron egy hosszabb, egészséges, hajlékony ágat. Fontos, hogy ne erőltessük: ha az ág túl merev, könnyen eltörhet.

2. Ássunk egy sekély árkot

Az ág mellett készítsünk egy körülbelül 15–20 cm mély kis árkot. Nem kell hatalmas gödröt ásni, csak annyit, hogy az ág egy részét kényelmesen be tudjuk fektetni a földbe.

3. Hajlítsuk le az ágat a földhöz

Óvatosan hajlítsuk le a kiválasztott ágat az árokba. Az ág középső része kerüljön a föld alá, a vége, vagyis a hajtás csúcsa viszont maradjon a talaj felett.

Ez nagyon fontos, mert a föld felett maradó hajtásrész tovább növekszik, a föld alatti részen pedig gyökerek képződnek.

4. Rögzítsük az ágat

Az ágat rögzíthetjük egy kampóval, vastagabb dróttal, kővel vagy akár egy elágazó faággal is. A lényeg, hogy ne ugorjon vissza a földből.

5. Takarjuk be földdel

A földbe kerülő részt takarjuk be jó minőségű, laza, morzsalékos földdel. Ha nagyon kötött a talaj, keverhetünk hozzá egy kevés komposztot vagy homokot, hogy könnyebben gyökeresedjen.

A hajtás vége mindig maradjon kint a földből.

6. Öntözzük be alaposan

A betakart részt alaposan öntözzük meg. Ezután figyeljünk rá, hogy a föld ne száradjon ki teljesen, főleg nyáron, nagy melegben.

Nem kell túlöntözni, de a gyökeresedéshez szükség van egyenletes nedvességre.

7. Hagyjuk gyökeresedni

A bujtott ág nem egyik napról a másikra válik önálló növénnyé. Több hétre, sokszor több hónapra is szüksége lehet, mire elég erős gyökérzetet fejleszt.

Éppen ezért nem érdemes siettetni. A legjobb, ha a bujtást egy teljes szezonon át hagyjuk megerősödni.

8. Leválasztás az anyanövényről

Amikor a bujtott rész már erős gyökereket fejlesztett, akkor leválaszthatjuk az anyanövényről. Ezt éles, tiszta metszőollóval végezzük.

A leválasztott kis fügebokrot ezután óvatosan kiáshatjuk, és átültethetjük a végleges helyére.

Hová ültessük az új fügebokrot?

A füge szereti a meleg, napos, védett helyeket. Érdemes olyan részt választani neki a kertben, ahol sok napfényt kap, és nincs túl erős, hideg szélnek kitéve.

A jó vízáteresztő talaj is fontos, mert a füge nem szereti, ha tartósan pang a víz a gyökereinél.

Miért szeretnénk saját fügét szaporítani?

Számunkra a kert nemcsak dísz vagy munka, hanem élmény is. Jó érzés látni, amikor egy növény, amit szeretünk, tovább él a kert másik részén is.

A saját fügénk szaporítása azért is különleges, mert így nem egyszerűen új növényeket ültetünk, hanem a Szajkó Fakuckó kertjének egy kis darabját visszük tovább.

Reméljük, hogy pár év múlva már több fügebokor is terem majd nálunk, és a vendégeink is megkóstolhatják a frissen szedett, saját fügét.

A kertünk így lassan, lépésről lépésre válik egyre gazdagabbá: levendulával, rozmaringgal, faeperrel, meggyel, fügével – és sok-sok szeretettel.

Rövid összefoglaló: füge bujtása

A füge bujtásához válasszunk egy erős, hajlékony, alacsonyan növő ágat. Hajlítsuk le a földre, fektessük egy 15–20 cm mély árokba, rögzítsük, takarjuk be földdel, de a hajtás csúcsa maradjon kint. Tartsuk enyhén nedvesen, majd amikor meggyökeresedett, válasszuk le az anyanövényről és ültessük át.

Ez egy egyszerű, természetes és nagyon szerethető módja annak, hogy a saját fügebokrunkból új élet szülessen.

The post Fügebokor a Szajkó Fakuckó kertjében – így szaporítjuk tovább bujtással appeared first on Szajkó Fakuckó.

Nálunk ilyenkor még egyszer biztosan elkészül a család egyik nagy kedvence: az egyszerű, gyors kevert meggyes sütemény. Ez az a recept, amit bármikor előveszünk, ha valami finom házi süteményre vágyunk.

A receptet lentebb ti is megtaláljátok, nálunk azonban van egy apró változtatás. Sokan növényi itallal készítik, én viszont egyszerűen vízzel sütöm, mert a gyerekeim ezt szeretik a legjobban. Így is puha, könnyű és nagyon finom lesz a tészta.

A kertünk ilyenkor még más finomságokat is tartogat. A faeper még mindig érik, ezért gyakran abból is szórok egy marékkal a sütemény tetejére. Ha pedig éppen érik a ribizli, abból is kerül rá néhány szem – kellemesen savanykás ízt ad a sütinek.

Most viszont egy kis családi kompromisszum született. A tepsit két részre osztottam: az egyik felére a frissen szedett meggy került, a másik felére pedig az édes, zamatos faeper. Így mindenki a kedvencét választhatta, és persze a végén mindkettő pillanatok alatt elfogyott.

Szeretem az ilyen egyszerű recepteket. Nem kell hozzájuk különleges alapanyag, mégis benne van a kertünk minden szeretete, a gyümölcsszedés öröme és a közös családi sütések hangulata.

Ha nálatok is még akad néhány marék friss meggy, érdemes elkészíteni ezt a süteményt. Ha pedig már elfogyott a friss termés, ne feledjétek: a kimagozott, lefagyasztott meggy télen is tökéletes választás lesz hozzá.

Ti mivel szoktátok feldobni a kevert süteményt? Csak meggyel készítitek, vagy kerül bele más gyümölcs is? Írjátok meg nekünk kommentben, szívesen kipróbáljuk a kedvenceiteket is! ❤️

The post Az utolsó friss meggyekből – nálunk még egyszer megsül a kedvenc kevert meggyes sütemény 🍒 appeared first on Szajkó Fakuckó.

Vannak napok, amikor nemcsak a növények gyarapodnak, hanem az emlékek is.

Nálunk a Szajkó Fakuckónál pontosan ilyen nap volt az idei levendulaszaporítás is. Idén ugyanis közel 300 darab angol levendulát szaporítottunk dugványozással, és ebben a munkában a két legfontosabb segítőm a gyermekeim voltak.

Ahogy a nyári napsütésben dolgoztunk, újra eszembe jutott, mennyire különleges érzés saját kezűleg létrehozni valamit. Tudni, hogy minden egyes kis levendulatő mögött munka, türelem és szeretet áll.

A Szajkó Fakuckó kertjében található levendulák jelentős része nem kertészetből érkezett. Sok közülük saját szaporításból nőtt fel, így minden bokor egy kicsit a mi történetünket is őrzi.

Így szaporítottuk az angol levendulát lépésről lépésre

Az első lépés az volt, hogy levágtam az egészséges, erős hajtásokat az anyanövényekről.

A dugványokról eltávolítottam az alsó 3-4 levélpárt, majd a hajtásokat vízbe helyeztem, hogy ne száradjanak ki, amíg előkészítjük számukra az ültetőközeget.

Ezután elkészítettük a földkeveréket:

• virágföld
• kerti föld
• homok

A homok azért fontos, mert lazább szerkezetű talajt biztosít, amelyben a fiatal gyökerek könnyebben fejlődnek, és kisebb a rothadás veszélye.

A gyermekeim eközben előkészítették az ültetőedényeket.

Apró evőpálcikák segítségével kis lyukakat készítettünk a földbe. Ez azért fontos lépés, mert így a gyökereztető hormon nem dörzsölődik le a dugványról ültetés közben.

A dugványokat:

1. vízbe mártottuk,
2. gyökereztető hormonba forgattuk,
3. majd az előkészített lyukakba helyeztük.

Végül finoman körbenyomkodtuk a földet, hogy a hajtások stabilan álljanak.

Egyszerű folyamatnak hangzik, de amikor közel 300 darab levendulát ültet az ember, bizony egész napos családi programmá válik.

És őszintén? Mi minden percét élveztük.

Miért szeretjük ennyire az angol levendulát?

Az angol levendula (Lavandula angustifolia) Magyarország egyik legkedveltebb levendulafajtája.

Sokan az illatáért vagy a virágaiért ültetik, nálunk azonban ennél sokkal több szerepe van.

A Szajkó Fakuckónál elsősorban a hatalmas zöld tömege miatt kedveljük.

Az évek során azt tapasztaltuk, hogy a szépen megerősödött bokrok:

• csökkentik a gyomosodást,
• kevesebb fűnyírást igényel a terület,
• kiváló talajtakaróként működnek,
• segítenek megfogni a partoldal egyes részeit,
• búvóhelyet biztosítanak kisebb állatoknak és hasznos rovaroknak,
• egész évben rendezett látványt nyújtanak.

Egy levendulaszegély nemcsak gyönyörű, hanem rendkívül praktikus is.

Mekkorára nő az angol levendula?

Az angol levendula általában:

• 40–80 cm magasra nő,
• 50–100 cm széles bokrot képez,
• megfelelő körülmények között akár 15–20 évig is élhet.

Metszéssel kompakt, tömött bokorrá alakítható.

Nálunk éppen ezért kiváló választásnak bizonyult utak, lépcsők és partoldalak szegélyezésére.

Mikor érdemes szaporítani?

A dugványozás legjobb időszaka:

• június végétől augusztus végéig,
• illetve enyhébb időjárás esetén szeptember elejéig.

Ilyenkor a félfás hajtások már elég erősek, de még könnyen gyökeresednek.

Megfelelő nedvesség és árnyék mellett a dugványok általában 4–8 hét alatt kezdenek gyökeret fejleszteni.

Mikor lehet kiültetni?

A nyáron készített dugványokat célszerű:

• ősszel átteleltetni védett helyen,
• végleges helyükre pedig tavasszal kiültetni.

Ha a gyökérzet kellően fejlett és az ősz hosszú, enyhe, akkor szeptember–október folyamán is kiültethetők.

Mire használható az angol levendula?

Az angol levendula az egyik legsokoldalúbb gyógynövény és dísznövény.

Felhasználható:

• szárított csokrok készítésére,
• levendulazsákokhoz,
• szörpök készítéséhez,
• sütemények ízesítésére,
• teaként,
• illóolaj alapanyagként,
• méhlegelőként,
• dísznövényként,
• sövényként és szegélynövényként.

Minden bokor mögött történet van

Amikor végignézek a kertünkben sorakozó levendulákon, nemcsak növényeket látok.

Látom azokat a nyarakat, amikor az első három tövet elültettük.

Látom a gyermekeimet, akik apró kezükkel segítettek a földdel dolgozni.

Látom a sok-sok órát, amit a kertben töltöttünk együtt.

Ezért különleges számunkra minden egyes levendulatő.

Mert nálunk a Szajkó Fakuckónál a levendula nem csupán növény.

A levendula emlék, közös élmény, egy darabka otthon.

És talán éppen ezért olyan szép minden bokor: mert kézzel, türelemmel és nagyon sok szeretettel neveltük őket.

The post Angol levendula szaporítása dugványozással – 300 kis levendula születése a Szajkó Fakuckónál appeared first on Szajkó Fakuckó.

A rozmaring számomra nemcsak egy fűszernövény. Benne van a nyár illata, a kert csendje, a frissen sült ételek hangulata, és az a jóleső érzés, amikor az ember kimegy a kertbe, levág pár hajtást, és máris ott van a kezében valami friss, saját, élő.

Idén ezért elhatároztam, hogy nagyobb mennyiségben fogok rozmaringot szaporítani dugványozással. Egyszer már májusban is vágtam le próbaként hajtásokat, most pedig a friss, második hajtásokat szedtem le. Ezeket gyökereztető hormonnal segítem, hogy minél gyorsabban és biztosabban megeredjenek, majd homokkal kevert virágföldbe ültetem őket. A tervem az, hogy őszre már szépen megerősödjenek, és akkor ki tudjam ültetni őket a készülő fűszernövénykertbe.

Mikor érdemes rozmaringot dugványozni?

A rozmaring dugványozására a legjobb időszak a késő tavasz és a kora nyár, amikor a növény már aktívan növekszik, de a hajtások még nem túl fásak. Ilyenkor a friss, egészséges, rugalmas hajtásokból lehet a legszebb dugványokat készíteni.

A májusi próbálkozás ezért teljesen jó időzítés volt, mert a növény már növekedésben volt. A mostani, friss hajtások levágása is ideális, hiszen ezek még elég fiatalok ahhoz, hogy könnyebben gyökeret hozzanak, de már elég erősek ahhoz, hogy ne fonnyadjanak el túl gyorsan.

Ősszel is lehet rozmaringot szaporítani, főleg akkor, ha védett helyen, cserépben vagy világos, fagymentes helyen tudjuk teleltetni a kis növényeket. Én most azért szeretném nyáron elindítani a dugványokat, hogy őszre már erősebb, gyökeres kis rozmaringjaim legyenek.

Milyen hajtást válasszunk?

A legjobb dugvány egészséges, nem virágzó, friss vagy félig fás hajtásból készül. Én olyan hajtásokat választok, amelyek szépek, erősek, üdék, de nem túl öregek és fásak.

A dugvány ideális hossza körülbelül 8–12 cm. Az alsó leveleket mindig le kell szedni, mert ezek a föld alatt könnyen rothadásnak indulhatnak. Csak a felső levélrészek maradjanak meg, hogy a növény tudjon párologtatni, de ne veszítsen túl sok nedvességet.

Érdemes mindig tiszta, éles ollóval vagy metszőollóval dolgozni, mert a roncsolt szár nehezebben gyökeresedik, és könnyebben fertőződik.

Miért használok gyökereztető hormont?

A rozmaring hormon nélkül is képes meggyökeresedni, de én most gyökereztető hormont használok hozzá, mert nagyobb mennyiségben szeretnék szaporítani, és szeretném növelni az esélyét annak, hogy minél több dugvány megeredjen.

A gyökereztető hormon segíthet abban, hogy a dugvány gyorsabban indítson gyökereket, és kisebb legyen a veszteség. Főleg akkor hasznos, ha egyszerre sok kis növényt szeretnék nevelni, mert ilyenkor minden egyes megeredt dugvány számít.

Én a levágott hajtások alját óvatosan belemártom a gyökereztető hormonba, majd ezután ültetem őket a homokkal kevert virágföldbe.

Milyen földbe kerüljön a rozmaring dugvány?

A rozmaring mediterrán növény, ezért nem szereti a tömör, pangó vizes földet. A legfontosabb, hogy a közeg laza, levegős és jó vízáteresztő legyen.

Én virágföldet keverek homokkal, mert a homok lazítja a földet, és segít abban, hogy a víz ne álljon meg a dugványok tövénél. Ez nagyon fontos, mert a rozmaring dugványai könnyen berohadhatnak, ha túl nedves, túl kötött talajba kerülnek.

Jó keverék lehet például:

virágföld + homok
virágföld + perlit
virágföld + homok + kevés komposzt
palántaföld + homok

A lényeg az, hogy a föld ne legyen túl tápanyagdús és ne legyen túl nedves. A gyökeresedéshez nem az erős trágyázás a fontos, hanem a levegős, tiszta, enyhén nedves közeg.

Hogyan készítem el a dugványokat?

Először levágom az egészséges, friss hajtásokat. Ezután az alsó leveleket leszedem, hogy a szár alsó része tiszta legyen. A dugvány alját gyökereztető hormonba mártom, majd előre elkészített kis lyukba ültetem, hogy a hormon ne dörzsölődjön le róla.

Ezután óvatosan körbenyomkodom a földet, hogy a szár stabilan álljon. Megöntözöm, de nem áztatom el. A föld legyen nedves, de soha ne tocsogjon.

A dugványokat világos, meleg, de nem tűző napos helyre teszem. A tűző nap ilyenkor még túl sok lenne nekik, mert gyökér nélkül könnyen kiszáradnak. A legjobb a világos, félárnyékos, védett hely.

Kell-e párásítani?

Igen, a párásítás sokat segíthet. A dugványoknak még nincs gyökerük, ezért nehezebben veszik fel a vizet, viszont a leveleken keresztül párologtatnak. Ha túl száraz környezetbe kerülnek, könnyen lekókadnak.

Le lehet takarni őket átlátszó fóliával, palackkal vagy mini üvegházszerű fedéssel, de nagyon fontos, hogy naponta szellőztetni kell. Ha túl sokáig zárt, párás közegben vannak, bepenészedhetnek vagy berohadhatnak.

Én ezért inkább óvatosan párás, szellős környezetet szeretek biztosítani nekik: ne száradjanak ki, de ne is fulladjanak be.

Mennyi idő alatt gyökeresedik meg a rozmaring?

A rozmaring dugványai általában néhány hét alatt kezdenek gyökeret hozni. Földben gyakran 4–8 hét is kellhet, mire igazán biztosan megerednek. Melegebb, párásabb, ideális körülmények között gyorsabb lehet, de nem érdemes türelmetlennek lenni.

A megeredés jele, ha a dugvány nem fonnyad, nem barnul, és egy idő után friss hajtást hoz. Óvatosan meg lehet nézni, hogy ellenáll-e, amikor finoman megmozdítanánk, de nem szabad túl korán húzogatni, mert a friss gyökerek nagyon könnyen megsérülnek.

Mekkora lehet a megeredési arány?

A rozmaring dugványozásánál a megeredési arány sok mindentől függ: a hajtás frissességétől, a közegtől, a hőmérséklettől, a párától, az öntözéstől és attól is, mennyire tisztán dolgozunk.

Általánosságban 50–70% körüli megeredéssel már lehet számolni, de jó körülmények között ennél jobb eredmény is elérhető. Éppen ezért én most több dugványt készítek, mint amennyire végül szükségem lesz. A kertben mindig jobb egy kicsit ráhagyni, mert a természet nem gyári pontossággal dolgozik.

Ha például 30 dugványból 18–22 szépen megered, az már nagyon szép eredmény. Ha pedig ennél több sikerül, az külön öröm, mert a rozmaringból sosem elég egy fűszernövénykertben.

Mire kell figyelni, hogy ne menjen tönkre?

A leggyakoribb hiba a túlöntözés. A rozmaring nem szereti, ha áll alatta a víz. A dugványoknál különösen fontos, hogy a föld nedves legyen, de ne sáros, ne levegőtlen, ne pangó vizes.

A másik hiba a túl erős nap. A frissen dugványozott rozmaring még nem tudja magát megfelelően ellátni vízzel, ezért a tűző nap gyorsan kiszáríthatja.

A harmadik hiba, ha túl fás, túl öreg hajtásokat választunk. Ezek nehezebben gyökeresednek. A friss, rugalmas, egészséges hajtásokkal sokkal jobb esélyünk van.

Mikor kerülhetnek ki a kertbe?

Én most nyáron szeretném meggyökereztetni a dugványokat, és ősszel kiültetni őket. Addig cserépben erősödnek, gyökeret fejlesztenek, és amikor már látszik rajtuk, hogy szépen növekednek, akkor fokozatosan hozzászoktatom őket a kinti körülményekhez.

A kiültetésnél napos, meleg, jó vízáteresztő helyet választok nekik. A rozmaring szereti a napfényt, a szárazabb, mediterrán jellegű környezetet, és nem kedveli a túl kötött, vizes talajt.

Tél előtt még figyelni kell rájuk, mert a fiatal rozmaringok érzékenyebbek lehetnek a hidegre. Ha nagyon kemény tél várható, érdemes takarni őket, vagy néhányat cserépben, védettebb helyen átteleltetni.

Miért szeretnék sok rozmaringot?

A Szajkó-fakuckónál szeretném, ha a kert nemcsak szép lenne, hanem élő, illatos és használható is. A levendula, a faeper, a meggy és a többi növény mellett most a rozmaring is fontos szerepet kap.

Egy nagy fűszernövénykert számomra nemcsak praktikus, hanem hangulat is. Olyan kertet szeretnék, ahol jó végigsétálni, ahol minden növénynek története van, és ahol a vendégek is érezhetik, hogy itt minden saját kézzel, szeretettel és türelemmel készül.

A rozmaringból később lehet frissen szedni főzéshez, lehet szárítani, lehet fűszerolajhoz használni, és csodás illatot ad a kertnek. Ráadásul örökzöld, így egész évben ad egy kis életet a kertnek.

Egy kis türelem, sok szeretet

A dugványozásban az a szép, hogy egyszerre nagyon egyszerű és nagyon türelmet kérő folyamat. Levágok egy apró hajtást, földbe teszem, gondoskodom róla, és közben várom, hogy életre keljen a saját kis gyökereivel.

Most nálam is ez történik a Szajkó-fakuckónál. A májusi próba után most újra levágtam a friss hajtásokat, gyökereztető hormonnal segítem őket, homokos virágföldbe ültetem, és figyelem, hogyan indulnak el.

Remélem, őszre már sok kis saját nevelésű rozmaringom lesz, amelyekből szépen lassan kialakulhat az a fűszernövénykert, amit már régóta megálmodtam.

Mert a kert nálam nemcsak munka. A kert történet. Minden növény, amit saját kézzel szaporítok, egy újabb kis darabja annak a világnak, amit a Szajkó-fakuckónál építek.

The post Rozmaring szaporítása dugványozással – így készül nálam a Szajkó-fakuckó fűszernövénykertje appeared first on Szajkó Fakuckó.

Az évek során számtalan receptet kipróbáltam, de végül kettő maradt, amelyet újra és újra előveszek. Ezek azok a receptek, amelyek nálunk valóban beváltak, és amelyeket a család minden tagja szeret.

Különösen a kislányom egyik nagy kedvence a levendulaszörp. Egy forró nyári délutánon, amikor a kertben játszik vagy a teraszon pihenünk, gyakran kér egy pohárral belőle. Talán ezért is áll olyan közel a szívemhez ez az ital. Számomra minden üveg levendulaszörp egy kicsit a nyár ízét és a családi együttlétek emlékét őrzi.

1. A hagyományos, főzött levendulaszörp

Ez az a recept, amelyet hosszú évek óta készítek. Az íze telt, gazdag, és remekül eláll. Ha nagyobb mennyiséget szeretnék eltenni a kamrába, általában ezt választom.

Hozzávalók

• 6 bögre cukor
• 6 citrom leve
• 6 citrom reszelt héja
• 2 bögre víz
• 2 bögre levendulavirág (friss vagy szárított)

Elkészítés

A cukrot, a citromlevet, a citromhéjat és a vizet egy nagyobb lábasban felforraljuk.

Amikor a cukor teljesen felolvadt, hozzáadjuk a levendulavirágokat. Elzárjuk a lángot, lefedjük, majd néhány órán át pihentetjük. Én gyakran egész éjszakára állni hagyom, mert így még intenzívebb ízt kap.

Ezután leszűrjük, még melegen sterilizált üvegekbe töltjük, majd száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Tipp

A citrom egy része helyettesíthető zöld citrommal, vagy ízesíthetjük néhány szál citromfűvel is. A színe nem mindig lesz élénk lila, ez teljesen természetes, az íze viszont mindig csodálatos.

2. Főzés nélküli levendulaszörp – amikor gyorsan szeretnék valami különlegeset

Ha éppen nincs sok időm, vagy szeretném minél inkább megőrizni a friss levendulavirág természetes illatát és aromáját, akkor ezt a receptet készítem el.

Ez a változat könnyedebb, frissebb ízvilágú, és a levendula finom virágos jegyei sokkal hangsúlyosabban érezhetők benne. A nyári hőségben jéggel, citromkarikával és egy szál friss levendulával tálalva igazi felüdülés.

Hozzávalók

• 2 marék friss levendulavirág
• 1 liter víz
• 1 kg cukor vagy méz
• 1 nagy citrom
• 1 mokkáskanál citromsav

Elkészítés

A frissen szedett levendulavirágokat és a felkarikázott citromot egy nagyobb edénybe tesszük, majd felöntjük a vízzel.

Lefedjük, és 24 órára hűtőszekrénybe helyezzük. Ez idő alatt a levendula lassan átadja az illatát és az ízét a víznek.

Másnap leszűrjük, hozzáadjuk a cukrot vagy a mézet, valamint a citromsavat, majd addig keverjük, amíg minden teljesen fel nem oldódik.

Ezután tiszta, fertőtlenített üvegekbe töltjük.

Mivel ez a változat nem készül hőkezeléssel, hűtőszekrényben tároljuk, ahol 1–2 hétig biztosan megőrzi a frissességét.

Miért szeretem ezt a receptet?

Mert egyszerű. Mert gyors. És mert benne van a frissen szedett levendula minden illata.

Nálunk gyakran készül belőle egy-egy kancsóval a legmelegebb nyári napokon. A lányom különösen szereti, amikor jégkockával, citromkarikával és néhány levendulavirággal díszítem. Olyankor mindig eszembe jut, milyen jó érzés a saját kertünkből szedett növényekből valami igazán finomat készíteni.

Miért szeretjük ennyire a levendulát?

A Szajkó Fakuckó kertjében az angol és a francia levendula is megtalálható. Évről évre egyre több bokor virágzik, és ilyenkor a kert megtelik méhekkel, lepkékkel és azzal a különleges nyugalommal, amit csak a levendula tud megteremteni.

A levendula számunkra a nyár egyik jelképe. A kertből a konyhába kerül, majd a kamrába, hogy a hidegebb hónapokban is felidézhesse a napsütéses nyári napokat.

Akár a hagyományos, főzött változatot készítitek el, akár a gyors, főzés nélküli receptet választjátok, egy dolog biztos: egy pohár házi levendulaszörp mindig egy kis darab nyarat csempész a mindennapokba.

Ha kipróbáljátok valamelyik receptet, írjátok meg nekünk, nektek melyik vált be jobban! Mi továbbra is ezt a két receptet készítjük évről évre, mert nálunk ezek bizonyítottak a legjobban.

Szeretettel:

Margit.

The post Két levendulaszörp recept, ami nálunk évek óta bevált appeared first on Szajkó Fakuckó.

Különösen a kislányom rajong érte, és őszintén szólva, én is nagyon szeretem nézni, ahogy nap mint nap izgatottan figyeli, mikor érik meg egy újabb adag a fán. A faepert nálunk szinte minden formában szeretjük: frissen szedve, süteményben, szörpként, lekvárként, sőt még télire is teszünk el belőle a fagyasztóba, hogy a hidegebb hónapokban is visszahozhassuk egy kicsit a nyár ízeit.

Amíg tart a szezon, nálunk szinte nincs olyan hét, hogy ne indulnék el egy kosárral a kertbe. Két-háromnaponta leszedem az éppen beérett terméseket, és folyamatosan készülnek a finomságok. A frissen szedett faeperből először általában szörp készül, hiszen ez az egyik legnagyobb kedvencünk. A gyümölcs természetes édessége és különleges aromája miatt szinte semmi másra nincs szükség, hogy egy igazán üdítő nyári ital kerüljön az asztalra.

A másik nagy családi kedvenc a faeperes sütemény. Egyszerű, puha, gyümölcsös és mindig pillanatok alatt elfogy. Olyannyira szeretjük, hogy nálunk sokszor még a születésnapi és névnapi torták alapja is a faeper. Ebben különösen szerencsések vagyunk, hiszen a családban egy hónapon belül kétszer is ünnepelhetünk, így a szezon közepén bőven jut belőle a tortákra is.

Mindig igyekszünk az adott évszak gyümölcseit felhasználni. Számunkra ez nemcsak finomabb, hanem egy kicsit közelebb is hozza a természet ritmusát. A gyerekek látják, honnan érkezik az étel az asztalra, és megtanulják értékelni azt, amit a kert ad nekünk.

A következő hetekben megosztom veletek a kedvenc faeperes receptjeinket is: megmutatom, hogyan készül nálunk a házi faeper szörp, a családi kedvenc sütemény, és azt is, hogyan szoktam eltenni a gyümölcsöt télire.

Ha pedig a Szajkó Fakuckó vendégeként érkeztek hozzánk ebben az időszakban, és még marad a fán egy kis faeper, bátran kóstoljátok meg! Kevés dolog idézi fel jobban a nyár hangulatát, mint egy maréknyi frissen szedett, napérlelte faeper.

A nyár íze egy palackba zárva – Íme a család kedvenc piros faeper szörpje!

Ha megkérdeznétek a kislányomat, hogy mi készül minden évben a piros faeperből, a válasz valószínűleg az lenne: „Szörp, nagyon sok szörp!”

Nem is csoda, hiszen nálunk ez az egyik legnagyobb kedvenc. Amikor a kertben elkezdenek érni a zamatos, édes faeper szemek, már tudjuk, hogy hamarosan előkerülnek a nagy fazekak és az üvegek is. A frissen szedett gyümölcsből készített házi szörpnek ugyanis semmihez sem hasonlítható az íze. Illatos, gyümölcsös, természetesen édes, és egyetlen kortyában benne van az egész nyár.

A legjobb benne talán az, hogy télen is vissza tudjuk idézni vele ezeket a napsütéses napokat. Egy pohár hideg vagy akár meleg italba töltve újra eszünkbe jutnak a kertben töltött délutánok, a közös szüretelések és a nyári családi pillanatok.

Mivel sokan kérdeztétek már tőlünk, hogyan készítjük, most megosztjuk veletek a mi családunk kedvenc piros faeper szörp receptjét. Ez az a változat, amely évről évre elkészül nálunk, és amelyből soha nem tudunk eleget eltenni a kamrába.

A mi kedvenc piros faeper szörp receptünk

Fekete faeper szörp (egyszerű házi recept)

Hozzávalók:

• 2 kg érett fekete faeper
• 1,5 liter víz
• 80 dkg–1 kg cukor
• 2 citrom leve
• 1 teáskanál citromsav (elhagyható)

Elkészítés

1. A faepret válogasd át, mosd meg.
2. Egy nagy tálban vagy fazékban nyomkodd össze kézzel vagy krumplinyomóval.
3. Öntsd rá a vizet és add hozzá a citrom levét.
4. Fedd le, majd hagyd állni 12-24 órát hűvös helyen.
5. Másnap szűrd át sűrű szűrőn vagy gézlapon.
6. A leszűrt léhez add hozzá a cukrot.
7. Lassan melegítsd fel, de ne forrald sokáig. Elég 5-10 perc gyöngyöző forralás.
8. Forrón töltsd steril üvegekbe, majd fordítsd fejre 5 percre.

Különleges levendulás változat

• 2 kg faeperhez adj
• 1 evőkanál friss levendulavirágot

A levendulát csak az utolsó 5 percben áztasd a meleg szörpbe, majd szűrd ki. Így finom, elegáns aromát ad, de nem lesz szappanos ízű.

Hígítás

• 1 rész szörp
• 5-6 rész hideg szóda vagy ásványvíz
• sok jégkocka
• egy szelet citrom

Nagymamás trükk

Ha a szörp főzésekor teszel bele:

• 2-3 mentalevelet
• és egy fél citrom héját

akkor sokkal gyümölcsösebb, frissebb lesz az íze.

Szeretettel:
A Szajkó Fakuckó kertjéből ❤️

The post Piros faeper – a nyár egyik legédesebb kincse a Szajkó Fakuckó kertjéből appeared first on Szajkó Fakuckó.

Mivel nagyon sokan érdeklődtetek a kertünk iránt, úgy döntöttem, hogy elindítom a „Kerttől a konyháig” című sorozatot, amelyben szeretnélek benneteket végigkalauzolni azon az úton, amely a kertből egészen a konyháig vezet.

Szeretném megmutatni nektek, hogyan készítem el a család kedvenc szörpjeit, lekvárjait, süteményeit és azokat az apró praktikákat, amelyekkel a kert terméseit a lehető legjobban tudjuk hasznosítani.

A kertünkben jelenleg még csak öt-hat rozmaringtő található, viszont annál több levendula. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy kétféle levendulát is nevelünk: az angol levendulát és a francia levendulát. Mindkettőnek megvan a maga szépsége és felhasználási módja. Az angol levendula csodálatosan illatos, kiváló szörpökbe, süteményekbe és teakészítéshez, míg a francia levendula hosszú virágzásával és látványos megjelenésével díszíti a kertet.

A levendulák mellett két faeperfa is található nálunk. Az egyik közvetlenül a terasz mellett áll, így szinte a reggeli kávé mellől is könnyedén lehet róla szemezgetni. A másik a lépcső mellett kapott helyet, és minden évben bőséges terméssel ajándékoz meg bennünket.

A faeper nálunk igazi családi kedvenc. Frissen fogyasztva is nagyon szeretjük, de szörp, lekvár és sütemény formájában is rendszeresen kerül az asztalra. A következő hetekben több receptet is megosztok majd veletek, amelyeket mi magunk is rendszeresen készítünk.

A kertben természetesen megtalálható a meggy is, amelyből szintén számos finomság készül nálunk. Gyümölcsleves, sütemény, lekvár vagy akár szörp formájában is felhasználjuk, attól függően, hogy éppen mire van időnk és kedvünk.

És talán ez az egyik legfontosabb dolog, amiről szeretnék írni ebben a sorozatban.

Sokan azt gondolják, hogy a házi készítésű szörpök, lekvárok és sütemények elkészítése rengeteg időt igényel. Az igazság azonban az, hogy nekem is van munkahelyem, ahol nap mint nap helyt kell állnom, emellett pedig a családi teendők sem várnak magukra. Éppen ezért az évek során megtanultam, hogyan lehet mindezt egyszerűen, gyorsan és praktikusan csinálni.

A „Kerttől a konyháig” sorozatban ezért nem bonyolult, egész napos recepteket fogtok találni. Sokkal inkább olyan megoldásokat mutatok majd nektek, amelyeket egy dolgozó ember is könnyedén meg tud valósítani a hétköznapokban.

Hiszek abban, hogy nem kell órákat a konyhában tölteni ahhoz, hogy tudjuk, mi kerül a család asztalára. Számomra fontos, hogy tudjam, milyen alapanyagból készül a szörp, a lekvár vagy a sütemény, amit a szeretteim elfogyasztanak.

A Szajkó Fakuckó kertjében nem használunk vegyszereket. Igyekszünk mindent a lehető legtermészetesebb módon termeszteni, ezért a kertünk tulajdonképpen egy kis biokertként működik. Nem a tökéletességre törekszünk, hanem arra, hogy természetes, egészséges és szeretettel gondozott növények vegyenek körül bennünket.

A következő hónapokban megmutatom majd azt is, hogyan szaporítjuk a levendulát és a rozmaringtöveket, hogyan készítjük elő a kert további bővítését, milyen növényekkel szeretnénk gazdagítani a kertet, és hogyan próbáljuk évről évre egyre szebbé és egyre hasznosabbá tenni ezt a kis vidéki oázist.

Ha szeretitek a természetes megoldásokat, az egyszerű recepteket, a házi finomságokat és a kertészkedés örömeit, akkor tartsatok velünk.

Induljunk el együtt a kertből egészen a konyháig!

The post Kerttől a konyháig – avagy hogyan lesz a kert terméseiből finomság a családi asztalon appeared first on Szajkó Fakuckó.